művészet (főnév)

Szépség létrehozásának módszere. Fontos gondolatok, érzések vagy megfigyelések közlése szokatlanul színvonalas, tetszetős formában. Szép dolgok alkotása, a szépség megjelenítése a szemlélő hangulatának, állapotának javítása, vagy pusztán gyönyörködtetés céljából.

A művészet sok formát ölthet: ez lehet zene, szobor, előadás, építmény, vagy akár egy csodálatos vacsora is. A tartalmas, hasznos élet maga is lehet művészet. A művészet különféle ágai csupán technikájukban térnek el egymástól, lényegi különbség nincs köztük: mind a meghatározásban leírtakat akarják megvalósítani.

Eredet [művészet < művész + -et (főnévképző)]

További részletezés

1. Egy üzenet minőségi átadása, amely az alkotás nézőjénél, hallgatójánál, olvasójánál hatást ér el. Magas szintű kommunikáció, amely üzenetet hordoz. Olyan kifejezési mód, ami az üzenetét úgy adja át, hogy hozzájárulást váltson ki, és érzelmi állásfoglalásra késztessen.

A valódi művészet mondanivalóját az egyszerű emberek is megértik, átérzik. A művészet nagyon fontos egy társadalom életében. A társadalom fejlettségi szintje lemérhető az ott megjelenő művészet alapján.

2. Alkotói tevékenység eredménye, amely egy művészre, stílusra, korszakra jellemző magas fokú alkotásban vagy alkotásokban jelenik meg.

A múzeumban megcsodálhatjuk Munkácsy Mihály művészetét. A hangversenyteremben a közönség Mozart művészetében gyönyörködhet. Az ókori görög művészet nagyszerű alkotásai a világ múzeumainak féltve őrzött kincsei közé tartoznak.

3. Átvitt értelemben: Magas fokú képzettség és jártasság egy technológia végrehajtásában, ami képzéssel és gyakorlással sajátítható el.

Egy kompetens szakemberre elmondható, hogy valóban művészet, ahogyan műveli a szakmáját. A futóbajnokról elmondható, hogy elsajátította a futás művészetét.

4. Átvitt értelemben: Ügyesség, amely kiváló hozzáértéssel, finom érzékkel párosul.

A nő nagyon ért a csábítás művészetéhez. Az üzletember a pénzszerzés művészetének kiváló tudója.

5. Átvitt értelemben: Könnyelmű életvitel. Olyan festőre, színészre vagy írói hajlamú emberre jellemző, aki rendezetlen, nemtörődöm, könnyelmű életmódot folytat, hangulatai szerint cselekszik, társadalmi formákra, szabályokra keveset ad, de kedves, jószívű; bohém.

Ahogy a festő él, az már maga kész művészet, mert soha nincs elég pénze. Érthetetlen művészet, hogyan képes boldogulni egy állástalan, megbízhatatlan ember a mai világban.